Érdekes Pdf. prezentáció Magyarország vármegyéiről.

A trianoni békeszerződés súlyosan érintette a vármegyerendszert is: számos vármegye teljes egészében, számos vármegye pedig részben az utódállamokhoz került. A Magyarországon maradó vármegyék neve ugyan elvileg változatlan maradt, de több esetben új megyeszékhelyről kellett gondoskodni. 1923-ban részleges átszervezésre került sor, melynek során az ország területén maradt legapróbb megyetöredékeket összevonták egymással vagy más megyékkel. Mivel a revíziós törekvések fenntartása miatt az átszervezés ideiglenes jellegét hangsúlyozni kívánták, ezért e lépéseket nem egyesítésnek nevezték, hanem az összevont vármegyék neve után közigazgatásilag egyelőre egyesített (k.e.e.) megjelölés került.

Ezen intézkedések eredményeképp Magyarország 25 megyére oszlott, és ez a beosztás 1938-ig állt fenn. A II. világháború befejezésekor az ideiglenes fegyverszüneti egyezmény visszaállította az 1938 előtti országhatárokat, ezért 1945-ben az Ideiglenes Nemzeti Kormány egyik első rendeletében intézkedett a megyei beosztás ennek megfelelő ideiglenes átszervezéséről. Ekkor lényegében helyreállt az 1938 előtti 25 megyés felosztás, azonban megszűnt a korábbi „k.e.e.” megjelölés, továbbá néhány esetben sor került a megyék nevének egyszerűsítésére és határaik kiigazítására. A Párizsi Békeszerződéssel ez a beosztás 1947-ben elvesztette ideiglenes jellegét.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A főváros egyik legnagyszerűbb magánépülete a Haas Fülöp és fia - hírneves szönyegcég tulajdonát képező impozáns palota a Gizella téren. E palotában van a Millenium kiállítás jegypénztára, mely az "Ezeréves kiállítás" évében folyamatosan üzemel. A jegyárak a következők voltak :

A kiállítás egész időtartamára, felnőtt - 20 frt.

12 éven aluliaknak - 5 frt. és 50 krc.

Közhivatalnokoknak és katonéknak - 10 frt.

 

Nagysága a korabeli fővárosi zsidóság jelentőségét, magas színvonalú gazdasági és kulturális igényét bizonyítja. A zsinagóga építésére — közel másfél évszázaddal ezelőtt — pályázatot írtak ki, amelyre a kor legjelesebb mérnökei nyújtották be javaslatukat. Végül Ludwig Förster (1797—1863) német építész, a bécsi akadémia tanára nyerte el a pályázatot mór stílusú zsinagógatervével. (Korábban ő tervezte a bécsi nagyzsinagógát is.)

Alig négy esztendő alatt végeztek a teljes kivitelezéssel, ami annak idején is rekordidőnek számított. (Hozzávetőleg ennyi ideig tartott a most zárult felújítás is.) Az építésvezető Wechselmann Ignác műépítész (1828—1903), aki később egész vagyonát a Vakok Intézetére hagyta, valóságos csodát művelt. Förster távollétében még az egyik rivális magyar építész munkáját is igénybe vette: így aztán Feszl Frigyes, a Vigadó híres építésze tervezte a templom belső szentélyét. A Budapesti zsinagóga ünnepélyes felavatására 1859. szeptember 6-án került sor.

A két hatalmas kupolás torony, a magas ablakok, az impozáns fülkék, és az egyszerűen szépséges főoltár,  nem véletlenül lett Európában is híres.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A magyar főváros egyik legdíszesebb tere áll előttünk, itt hol a Teréz körút szeli át a palotákkal szegélyezett Andrássy utat. Az Oktogon tér, nevét a nyolszöget képező épületek (paloták)  sarkairól kapta. A Teréz körút, oly gyorsasággal épül ki, mint az Andrássy út, s méltán nevezték nagykörútnak. A földszinti üzletekben, főleg kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozások működnek. A téren folyamatosan lovas csendőr posztolt.

 

A Millenium előtt jó 30 évvel még zeg-zugos óvárosi utcák húzódtak e pompás sugárút helyén. Baloldalt a  "Fonciére" nemzetközi biztosító székháza, jobb oldalt a monumentális "Stein" palota áll. Ekkortájt az Andrássy út alatt munkások ezrei dolgoznak a földalatti befejezésén, mely a Ezredéves kiállítás alatt kerül átadásra. Az utcák hangulatát a fiákerek, magánfogatok és ló vontatta omnibuszok határozták meg. A Váczi-körút forgataga keveredett a sugárút Városliget felől igyekvő tömegével.

Az első szakasz a Deák Ferenc tér és az Oktogon között húzódik. Az útszakasz hossza 844 m, szélessége 34 m. Itt az út zártsorú, 3-4 emeletes épületek, bérházak között fut. A folyamatosan felújításra kerülő paloták földszintjein elegáns kávézók, üzletek és butikok bérelnek helységeket. A középső szakasz az Oktogon és a Kodály körönd között található.

Itt az út szélessége már 45,5 m. Az 563 m hosszú szakaszon a zártsorú építés megmarad, de az épületek alacsonyabbak és az út szélességének köszönhetően megjelenik a két szervizút, így e szakasz már inkább fasor jellegű. A harmadik szakasz a Kodály körönd és a Hősök tere között fekszik. Ennek hossza 656 m, szélessége itt is 45,5 m. Az utat itt különálló paloták, villák szegélyezik. Itt már kertvárosiasabb hangulatú a környék.

Forrás :  wikipedia.hu

Támogatónk:  Budapesti csatorna tisztítás

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A képen a Dunakorzó egy részlete és az Első Magyar Általános Biztosító Társaság palotája látható mely az egyik legrégibb és legtekintélyesebb pénzintézetünk volt a maga idejében.. A Dunakorzó fővárosunk egyik legszebb sétánya - parkokkal, palotákkal, kávézokkal és persze a "kék dunával".