A szegedi nagy árvíz volt a török kor óta, a legdrámaibb hatást gyakorló esemény a szegedi városkép fejlődésére. Az 1879-es nagy árvíz, szinte elsöpörte a várost, de egyben óriási lehetőségek elé állította az építészet terén. Szeged egykori büszkesége is megújullhatott. A városháza, tiszta barokk stílus meghagyásával, Lechner műépítész tervei alapjá 1883-ban épült fel. A pompás új csarnok 1/4 millió forint költségen készült el.

A régi városháza épülete a templom toronnyal -  Kammermayer polgármester úr idejében lett szűk a benne dolgozó főváros irányító aparátusának. Ezért a  Lipót utcába költözött át a hivatal teljes állománya, ez az új, moder palota sokkal nagyobb és tágasabb volt, mint a régi városháza

Szeretett fővárosunk egyik büszkesége az alagút. Óriási módon lendítette fel a közlekedést. 1853-ban fogtak hozzá építéséhez, Clark Ádám tervezőmérnök vezetésével. A lánchíd megépítése mellett az alagút megépítését is Gróf Széchenyi István buzgalmának köszönhetjük. 1857 április 30. án indulhatott meg a kocsi közlekedés az alagútban.

A Magyar Tudományos Egyetem azon épülete, mely a közönségre nézve is áldáshozó. Csodálatos architektúrája és célszerűsége - Európa szinvonalú. A millenium évében : szemészet,sebészet és belgyogyászat üzemel. A gyógyítás ingyenes. Az épület jobb  szárnyában kapott helyt az anatómiai intézet.

Az 1869-1870. évben ( Hellmer és Felner, bécsi építészek által ) épült. Először egy bécsi részvénytárság, majd később az Osztrák földhitel intézet tulajdona lett. 1880 ban szinte teljesen leégett. Renoválása után a város tulajdonába ment át,  vigadó és szálloda profillal egészült ki. "Rezső koronaherceg szálloda" néven illették.

A BUDAPESTI NÉPSZÍNHÁZ - A magyar főváros a népszínmű ápolására külön hajlékot akart teremteni. Külsőre és belsőre is grandiózus lett e népszínház. Legnépszerűbb Rákosi Jenő színigazgató munkássága alatt volt. Fő profilja - énekes bohózatok és operettek voltak. A fotó : Weinwurm A. felvétele.